Becsei dinasztia: világhírű magyar óramesterség

Írta: Hank Kata. Beküldve: Magazin

bexei belsofokep 2013.11.19Becsei Áron immáron a 3. generációt képviseli családjában. Elhivatottsága, precizitása révén ma már a világ minden tájáról keresik remekműveit. Zappler, Tourbillon, vagy órarestaurálás, a keze között minden óra nemesebbé válik. Ha 2 esztendőbe telik is megépíteni egy aranykerékkel gazdagított 365 alkatrészből álló órát 100 alkatrészből felépülő tourbillon résszel, akkor az Becsei Áron kezei között valósulhat meg. Az óramestert a világ 20 legjobb órakészítője között tartják számon. Becsei Áron az egyike azoknak a mestereknek, akire Magyarország büszke lehet. Riportunkban személyesen kérdeztük múltjáról, jelenéről, jövőjéről.

Becsei Áron az egyik olyan szakember, akikre méltán büszke lehet Magyarország. Keze között kinccsé válik minden óra és olyan új óraszerkezetek születnek, amelynek csodájára járnak világszerte. Néhány évvel ezelőtt az első magyarként felkérték a Svájci Független Órakészítők Akadémiájának tagságára és jelenleg is a 2014-es Baselworld óra-világkiállításra készül meghívottként.

De ugorjunk vissza az időben! Becsei Áron a 3. generációt képviseli családjában az órás mesterséget kitanulva. „Nagyapám kezdte a szakmát, amikor Budapestre költöztek” – meséli Becsei úr, majd hozzáteszi: „Ő olyan elismert órássá vált, hogy a többi órás vitte hozzá a javíthatatlannak vélt darabokat. Sajnos őt már nem ismerhettem, de sokat hallottam róla édesapámtól. Ő is órás lett egyébként, a testvére is és annak fia is. De saját testvérem és annak fiai is kitanulták az órás szakmát”, egyszóval mindig volt kitől tanulni a mesterség fortélyait, amit szeretettel és odaadással tanultak ki fiatalon. Becsei Áron bár nem ismerhette már nagypapáját, hozzá hasonlóan óra-gyűjtő, restaurátor lett édesapjából is, így az örökölt tudás tovább szállhatott rá. Mint mondja, a családjában nem volt szigorúbexei profilkep 2013.11.19 elvárás, hogy a szakmát tovább vigye, szükség volt egy belülről jövő indíttatásra ahhoz, hogy megérjen benne a gondolat, hogy ő maga az órás szakma kitanulása mellett döntsön. „Habár születésemtől kezdve órák vettek körül, csak középiskola után érlelődött meg a gondolat, hogy kitanulom én is az órás szakmát. És mivel édesapám mellett sokat gyakorolhattam, rengeteget tanulhattam tőle, sikerült talán méltó utódként megőrizni a szakmát.” Valóban mondható, hogy sikerült. A jelenleg 34 éves fiatalember hihetetlen karriert futott be eddig és szakmai körökben ugyanilyen meredeken felfelé ívelő pályát jósolnak neki.

13 év az abszolút világsikerig

Miután 2000-ben elvégezte az órás szakképesítő vizsgát, azt követően már édesapja mellett óra-javítási munkákon dolgozott. 2001-től továbbtanult, 2005-re már a BMF gépészmérnöki karának CAD/CAM szakirányú képzésén a Tourbillon óratervezésre alapozott és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakdolgozati Díjával jutalmazott szakdolgozatával zárta felsőfokú tanulmányait. „Erre a szakdolgozati munkámra máig nagyon büszke vagyok” – teszi hozzá a szakember. 2003-ra már saját órát tervezett, melyet máig szakkiállításokon csodálhat meg a nagyérdemű szakmai közönség. Mint meséli, „az első órámat a bécsi Óramúzeum dupla ingás ún. Zappler órái ihlették. Édesapám mesélte, hogy abban az időben az órások azon versengtek, hogy ki tud kisebb, ingaórát létrehozni. Gondoltam „beszállok a versenybe”, és így született a Miniature Zappler órám, ami körüplbelül egy százforintos érme magasságú kis ékszer lett. A mai napig őrzöm, és kiállításokon be szoktam üzemelni, mert nagyon kedvelik a látogatók”.

Ez a Miniature Zappler, valamint a másfél éves munkával elkészült Tourbillon No.1 órája máig szakmai remekműnek számít világszerte. 2005-ben, majd 2007-ben is a Baselworld kiállításon mutathatta be óra-remekeit. 2008-ban elkészítette elsőbexei 1 2013.11.19, különösen összetett és egyedülálló szerkezetű óráját, a Bexei Primus, háromtengelyű-tourbillion karórát, mely ugyanebben az évben a Baselworld kiállításon került bemutatásra. Ezt követően a 2009-es Nemzetközi Tokiói Órakiállításon és az éves Baselworld kiállításon mutatkozhatott be.

Így jutott el odáig, hogy 2009 áprilisában első magyarként megválasztották a Svájci Független Órakészítők Akadémiájának (AHCI) tagjává. Soha egyetlen magyar szakember még nem kapta meg ezt a kitüntető felkérést. A 2010-es magyar piaci bemutatkozást egy évvel később már egy új karóra kollekciója követte. Az elmúlt 3 évben az óramester AHCI akadémiai tagként bejárta Kína számos szakkiállítását és jelenleg is számos külföldi meghívást kap. Tavaly a „Magyar Kézműves Remek 2012” címet is elnyerte Tourbillon No1. órájával.

Külön kihívás idehaza az órakészítői szakma

Órásnak lenni egy dolog, órakészítőnek lenni megint egy másik. „Az órakészítés sokkal több tudást és gyakorlatot igényel, mint a hétköznapi órásság, mert itt több szakmában kell helytállnom a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az átadásig. Bár adta magát az ötlet, hogy ha a restaurálások során tudok bármilyen alkatrészt készíteni, készítsek egy saját szerkezetet, ez a megvalósításban azért nem ilyen egyszerű. Főleg, hogy Magyarország nem az órakészítésről híres.” Mint mondja, az órakészítői szakmát kitanulni nagyon nehéz, a magyar piacon külön problémát jelent beszerezni ehhez a speciális szakmához való szakkönyveket, a különleges alapanyagokat, a speciális szerszámokat. A szakember ezért idővel kénytelen volt megoldást találni ezekre. „Az évek során rá kellett jönnöm, hogy például a megmunkálás során használt szerszámoknál jobb, ha azokat is én magam készítem. Néha egy ilyen szerszám elkészítése napokat, míg a művelet, amit vele csinálok, pár percet vesz igénybe.”

Apropó idő: ami a világ 20 legjobb órása közé emel

Az első Bexei Primus óra nagyon komplikált felépítésű volt. „Amilyen szép és látványos komplikáció a tourbillon, annyira nehéz is megépíteni. Főleg több, két-három tengelyeset, főleg karóra méretben” – meséli a szakember, aki szerint minden megerőltetés ellenére technikailag is fontos, hogy az órák a pihentetés miatt a lehető legpontosabb időmérés érdekében több tenbexei primus 2013.11.19gellyel működjenek. Ezt építette be első Primus órájába is. „Több, mint 2 évig tartott a prototípus elkészítése, de az a 2 év éjjel-nappal munkát jelentett. Megálmodtam egy 3 tengelyű tourbillon szerkezetet, és ennek lemodellezése, majd kivitelezése nagyon nagy kihívás volt. Az egyik elismert svájci órás barátom azt mondta a tervek láttán, hogy ha ezt elkészítem, és működni fog, akkor a világ 20 legjobb órakészítője között tudhatom magam…. Érzékeltetve a bonyolultságát: az óra 365 részből áll, csak a kis tourbillon rész a 3 ketrec a billegővel több, mint 100 alkatrészből áll, és mindössze 1,5 gramm egy nagy aranykerékkel együtt”. Mestermű ez a javából. Mint mondja, szakmai elismerés volt számára, mikor „a PRIMUS órámhoz órás cégek mérnökei is gratuláltak, sőt megbeszélést tartottak a vitrinem előtt…”. Ez az óra szintúgy, mint azóta több másik óra-remek is jövőbe mutató precizitásról árulkodik és valami hihetetlen mértékű munkáról. De nem csak tervezéssel és készítéssel, speciális restaurálással is foglalkozik a szakember. Mint mondja, „volt régen egy apró szilánkokra tört méregdrága karóra, amit rendbe kellett szednem. Igazi kihívás volt! Talán ott tanultam meg igazán az órakészítést, mert mondhatom újraszületett az óra a kezeim között”.

Megrendelők a világ minden tájáról

Az élet furcsa fintora, hogy éppen mi magyarok vagyunk kevésbé kíváncsiak és nyitottak e magyar óra-remekekre, pedig ugyanaz a felsőkategóriás órákra nyitott közeg idehaza is megvan, mint bárhol máshol a világon. „Sajnos Magyarországról még nem kaptam megrendelést Bexei órára” – mondja a szakember, aki beszámolt arról is, hogy a Bexei órákat eddig Európából és Ázsiából rendelték meg számtalan helyről és már több visszatérő neves ügyfél is a megrendelők között szerepel. A világhírű magyar óra-remekek rendkívül sok munkával készíthetőek el és pótolhatatlan szakértelem szükséges az összeszerelésükhöz, éppen emiatt az áruk is kicsit borsosabb. „Minden óra ára a bonyolultságtól és attól függ, hogy milyen egyéb személyre szabást kér a megrendelő. Az induló bexei 3 2013.11.19karóra modellem 25ezertől indul. Euróban.” A szakember különlegesebbnél-különlegesebb megrendeléseket kap, pihenésre pedig alig jut ideje. „Hosszú távon új modelleket szeretnék tervezni, amik a fejemben már megszülettek, de papírra kell vetnem őket, és a prototípust elkészítenem”. Közben pedig készül 2014. márciusára, amikor újabb Baselworld kiállításra hivatalos legújabb darabjaival. Svájc és a világ az új óráit várja.

Átadni a tudást és sikereket elérni – akarat és alázat kérdése

„Engem sem erőltettek a szüleim, én sem fogom a gyerekeimet semmire sem kényszeríteni, de ha kíváncsiak lesznek, a legnagyobb öröm lesz megosztani velük a szerzett tapasztalatokat, átadni a szerszámaimat, a tudásomat” – vélekedik Becsei Áron, aki szerint azt tagadhatatlanul látni kell, hogy minden szépség ellenére az órakészítés nagyon összetett dolog. „Rendkívül sok szakmát ölel fel: a tervezőmérnöktől, a szerszámkészítőn át az ötvösig. Ez emberfeletti koncentrációt, autodidakta tanulást, türelmet és persze kézügyességet igényel. De ha valamit igazán szeretne elérni az ember, és hajlandó az elején lemondani érte szinte mindenről, akkor megjön a siker. Lemondás, alázat, kitartás és győzni akarás kell ahhoz, hogy az ember sikert érhessen el”.

Hogy vajon hogyan lehetséges ilyen remekműveket alkotni, arra magától értetődően született a válasz. Egyszerűen szeretni kell azt, amit alkotunk. Becsei Áron szereti az órákat, minden egyes darabját úgy alkotja meg, mint egy remekművet, e nélkül nem is lenne sikere. Amikor megkérdeztük az interjú végén, hogy melyik volt számára az eddigi legértékesebb munkája, a következőt válaszolta: „Számomra minden darab értékes. Olyan, mintha egy gyerek születne meg, és azt kellene átadnom a leendő gazdájának…”. Végignézve a munkáit mindez vitathatatlan, ilyen tökéletes mechanikát és ilyen finoman megmunkált értéket kizárólag szeretettel lehet alkotni. Ez Becsei Áron sikerének a titka. No és persze az, hogy minden díj, kiállítás és külföldi neves sajtóorgánum felkérése ellenére minden egyes nap ugyanazzal az alázattal ül a dolgozóasztalhoz, hogy egy újabb remeket készíthessen hónapok leforgása alatt.

Hank Kata